Saint-Exupéry utolsó repülése
Saint-Exupéry utolsó repülésének titkai
Jacques Pradel és Luc Vanrell: A kis herceg utolsó titka - könyv, kritika, ismertetés
Hidi Tünde könyvismertetése
Elemi vágy él bennünk az értelmes befejezés, a végkifejletek iránt. Akár valós, akár kitalált, szeretjük, ha egy történet kerek: van eleje, közepe, vége. A lezáratlan esetek mindig nyugtalanítóak, mert azt sugallják, hogy nem vagyunk teljesen urai a körülményeinknek, tudásunk korlátozott, s a világ, amelyben élünk, talán mégsem ismerhető meg a maga teljességében.
Ezért is öröm, mikor fény derül egy-egy újabb nagy titokra, s egy hiányos történet végre egésszé kerekedik. Jacques Pradel és Luc Vanrell könyvének címe egy több mint félszázados rejtély megoldását ígéri az olvasónak: végre kiderül, mi történt pontosan Antoine de Saint-Exupéry szövetséges pilótával, az egyik legnagyobb 20. századi francia íróval, aki 1944. július 31-én Ligthning P-38-as felderítő repülőgépével örökre eltűnt.
A nyomozás története valóban érdekfeszítő. Az újságíró Pradel alapos kutatómunkát végzett, nemcsak a nyomozás főszereplőit bírta szóra, hanem a történelmet és az irodalmat is. Kortársak visszaemlékezéseiből, családi levelekből s az író feljegyzéseiből vett idézetekkel világítja meg ennek a zaklatott kedélyű, rendkívül szenvedélyes, a repülés és az írás extázisában élő különös férfinak a jellemét. Az teljességre törekvő életrajzi kronológia a világháborús éveket tárgyalja részletesebben. A kis herceg szerzője ekkor már nemzetközi hírű író, akár ki is maradhatna a frontszolgálat veszélyeiből, sőt minden körülmény amellett szól, hogy így tegyen: egészségi állapota megromlott, korábbi baleseteiből származó maradandó sérülései gyötrik, alkatilag nem felel meg az előírásoknak, ráadásul jócskán túlkoros. Ő viszont minden egyes eltiltás után eléri, hogy megint repülhessen, végül maga Eisenhower engedélyezi, hogy újból fölszálljon a Lightningjával. Szinte mániákusan ragaszkodik a repüléshez, utolsó levelei tanúsága szerint ez jelenti számára a végső menedéket: a jövőről pesszimista elképzelései vannak, az emberiség erkölcsi hanyatlását visszafordíthatatlannak látja, s végletesen kiábrándult a történelmi korból, melyben élnie adatott. Sokan épp emiatt felételezik, hogy július 31-i bevetése során öngyilkos lett, talán ott akart meghalni, ahol a legmélyrehatóbb élményeket élte át.
Bizonyítékok nyomában
Pradelék bizonyítékai azonban ellentmondanak az önkezűség teóriájának. Nyomozásuk során arra jutottak, hogy Saint-Exupéry hősi halált halt, gépét egy német vadászpilóta lőtte le.
Ehhez a feltevéshez - mely sokak számára bizonyosság -, hosszú út vezetett. Az első fontosabb mérföldkő Saint-Exupéry ezüstkarkötőjének véletlen megtalálása volt 1998-ban. Az ékszer tulajdonjoga körül kisebb botrány kerekedett, viszont a lelet új lendületet adott a tengeri kutatásoknak, melyek a legmodernebb technikai eszközöket is bevetették a repülőgép roncsainak felkutatása érdekében. Csakhogy végig rossz helyen keresgéltek.
Valamivel korábban Luc Vanrell, a gyakorlott mélytengeri búvár a Riou-szigetcsoport közelében a tengerfenéken érdekes tárgyakra bukkant. Eleinte nem sejtette, hogy Saint-Exupéry gépének darabjait találta meg, de nyomozásba kezdett, s közben a viszonylag épségben maradt részeket igyekezett biztonságba helyezni (az ipari halászhajók kotróhálói ugyanis gyakorlatilag tönkretesznek mindent, ami az útjukba kerül, legyen az élő organizmus vagy régészeti jelentőségű tárgy). Felvette a kapcsolatot egy amerikai veterán vadászpilótával, aki perdöntő dokumentumokkal szolgált, ezek alapján vált kétségtelenné, hogy a megtalált alkatrészek többsége egy P-38-ashoz tartozik. A lelet további darabjai sem érdektelenek, s a nyomozás mellékszála újabb tragikus történetet fedett fel, a fiatal német grófét, aki gyakorló pilótaként, első légi bevetése során feljebbvalója taktikai hibája miatt vesztette életét.
Ha bárkiben kétség ébredne, van-e értelme ennyi idő elteltével a háborús légi csaták áldozatai után kutatni, azt a könyv minden bizonnyal képes meggyőzni: valós esetek bizonyítják, hogy régi családi sebek gyógyulhatnak be a bizonyosság által, s az elvégzett gyászmunka megnyugvást ad a még élő hozzátartozóknak.
Saint-Exupéry örökösei viszont ambivalensem viszonyultak az ügy újabb fejleményeihez. Pradel úgy véli, meglepő módon cseppet sem pártolták, hogy kiderüljön a végső igazság híres felmenőjük haláláról. Ki tudja, mi okból, igyekeztek megőrizni a status quo-t.
Ám az események lassan, de biztosan haladtak a végkifejlet felé: történészek és más szakértők bevonásával teljesen bizonyossá vált, hogy a nagy író repülőgépének roncsa került elő a tenger mélyéről. Nem azon a szakaszon találták meg, ahol elméletileg lennie kellett volna, ezek szerint Saint-Exupéry eltért a repülési útvonalától. Nem tudni, miért. A korabeli dokumentáció erősen hiányos: a német levéltári adatok nagy része eltűnt vagy megsemmisült, a szövetségesek jelentései sem teljesek. A személyes feljegyzések alapvetően nem megbízhatóak, ahogyan azt a könyvben említett esetek is bizonyítják. Korábban két egykori német vadászpilóta is azt állította, hogy ő lőtte le Saint-Exupéry gépét: egyiküket egy téves bejegyzés vezette félre, a másik veteránt pedig egyszerűen elragadta a képzelete.
Pradel és Vanrell könyve egy harmadik vallomásnak ad hitelt, Horst Rippertének. Az idős férfi vonakodva bár, de elmondta és írásba foglalta, hogy 1944. július 31-dikén vadászgépével lelőtt egy Lightning P-38-ast, mely gyanúsan alacsonyan, cikkcakkban repült. Mikor Rippert tudomást szerzett az általa is nagyra tartott Saint-Exupéry eltűnéséről, lelkiismeret-furdalása támadt, ezért várt ilyen soká a beismeréssel.
Bizonytalan részletek, megválaszolatlan kérdések
A történet immár kerek. Megvan a karkötő, a gép, a beismerő vallomás. Jacques Pradel és Luc Vanrell, na meg tucatnyi elszánt kutató áldozatos munkája eredményesnek bizonyult. A részletek azonban nem világosak. Bár számos meggyőző teória létezik, nem tudni biztosan, miért repült olyan furcsán a P-38-as. S vajon hihetünk-e Rippertnek közvetlen bizonyíték híján? Az előkerült roncson nincsenek lövésnyomok, elképzelhető tehát, hogy mégis baleset történt?
A könyv szerzői nyugodt szívvel teszik ki a pontot a történet végére. Az olvasó viszont magára marad a kételyeivel és a megválaszolatlan kérdéseivel.
Számos, eddig ismeretlen tényt tudhatunk meg Saint-Exupéry utolsó napjáról, s még többet a személyiségéről, a legendájáról, meg a nyomában járó kutatók motivációiról - mindezekért megéri elolvasni ezt a feszes stílusú, izgalmas, gazdagon illusztrált könyvet. Az eredetitől (St-Exupéry, l'ultime secret) eltérő túlstilizált magyar cím viszont kissé megtévesztő és zavaró: hiszen nem a kis herceg utolsó titkáról szól a könyv, hanem Saint-Exupéry-éről, aki, természetesen, semelyik irodalmi hősével nem azonos. S talán a kételytelen lezáráshoz való ragaszkodás sem tesz jót a szövegnek, hiszen sok titok maradt itt még megfejtetlen, ezek mellőzése pedig kárára válik az egyébként vitathatatlanul ténytisztelő, világos gondolatmenetű kötetnek.
Jacques Pradel és Luc Vanrell. A kis herceg utolsó titka. Ab Ovo, 2009. 178 o. 2890 Ft.
könyvajánló, világirodalom, életrajz, könyv, legenda, kult, kritika, Antoine de Saint-Exupéry halála, eltűnése
Ajánljuk még:
