Miközben a Tejmozi körül zajlanak az események , elég sok időt töltök SEO-munkával. Illetve ez nem is annyira keresőoptimalizálás, mint inkább keresőmarkating , lévén nem a támogatandó oldalt bütykölöm, hanem a külső támogatását erősítgetem. E célból meglévő oldalaimon kívül néhány újat is indítottam a transzferár nyilvántartás témájában. Az itt ajánlandó oldal például kilistázza a témában született legújabb publikációkat:
Csobánka Zsuzsa, Grecsó Krisztián, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos és Závada Pál beszél Tejmozi c. regényemről az alábbi videóüzenetekben. A felvételek annak a sikeres online könyvbemutatónak az alkalmából készültek, amelyet október 12-én a Magvető Kiadó rendezett a Facebookon (mivel a videókra mutató linkek ott már igen alulra keveredtek, itt teszem a videókat könnyebben elérhetővé):
A 100 ezer költő a változásért c. rendezvény keretében szeptember 24-én a budapesti Műcsarnok közönsége előtt hangzik el ( saját hangomon ), a tervek szerint 20.25 és 20.30 között, az alábbi versem:
Balla D. Károly
Orfeusz ha alászállna
Az áhítatnak nincsen éle,
a holt kezében nincsen kés,
és nem kérdezik tőle, fél-e,
ha gúzsba fogja száz kötés.
Az angyaloknak nincsen szárnya
és földre hullik mindegyik
– és Orfeusz ha alászállna,
már nincsen benne semmi hit.
Az oltalomban nincsen érdem,
a végveszély elandalít,
s a szirmát táró szép szemérem
magára nyitja bájait.
És utcasarkon sem kapsz csókot
és tűzben sem fog már a láng
– és Orfeusz hiába bókol,
már felköpi az alvilág.
Saját hangomon: Balla D. Károly: Orfeusz ha ...
Magyar-e vagy?... A laptop kijelzője belesápad. A notebook billentyűzetén összezavarodnak a karakterek. Budapest felől még soha ennyi hazugság nem sugárzott a Kárpát-medence magyarságára. Pszichoszomatikus sugárfertőzést kapok nap mint nap, Nem találok szavat. Nem találom a betűket.
Tagjai-e a nemzetnek a külhoni magyarok? Persze. Kulturális, történelmi érelemben, érzelmileg. És közjogi értelemben? - A kérdés évek óta feszíti a magyar közvéleményt. Pattanásig. Rosszindulatú, gennyes pattanásig. Mit is ír, hogy is írja Barak László?
Önsorsrontó tévedés, rosszabb esetben képmutató blöff olyasmit állítani, hogy a magyar állampolgárság megszerzésével „ ...
Már vasárnap bejárta a világháló magyar liberális szegmensét Balla D. Károly, az ungvári költő és közíró blogbejegyzése , aminél pontosabbat ebben a témában nem olvastam (azért egyvalamiben pontosítanám, nem is lényegtelen dologban). Ráadásul ezt a szöveget , ha jól értelmezem, saját álláspontjaként föltette honlapjára a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is. (Fogalmam sincs BDK felmenőinek vallásáról, de az holtbiztos, hogy nem tagja semmilyen magyarországi zsidó hitközségnek. Csak egy korrekt vélemény az övé, ráadásul minden magyarországi belpolitikai érdektől mentes.) A magát konzervatívnak mondó médiában, ami árgus szemmel figyeli a baller blogbejegyzéseket, nem beszélve a Mazsihisz rezdüléseiről, ennek a ...
Kövér László a nemzetpolitikai változásokról beszélve egy interjúban azt állította, azért volt szükség rá, mert tizenkét évig egy nemzettagadó ún. balliberális kormányzás dúlt Magyarországon, s a nemzetpolitikát is ez határozta meg. Állította, hogy a munka nehezebb része még ezután következik, azoknak a szálaknak összebogozása, amelyeket az idő önmagában is elvékonyít, és az utódállamok politikai elitje szándékosan próbál széttépni, elszakítani."Ebbe a körbe azok a kollaboráns politikai erők is beletartoznak, akik magyarnak adják ki magukat, de valójában nem a magyarokat képviselik az adott állam politikai döntéshozatalában, hanem fordítva, a többségi politikai elit érdekeit próbálják érvényesíteni a saját maguk ...
Lassan száz éve küzdenek az kreacionizmus hívei az Egyesült Államokban, hogy ugyanolyan súllyal tanítsák a teremtéselméletet az iskolában, mint a tudományosan elfogadott evolúciót. Az amerikai biológiatanárok zöme ma már csak érintőlegesen tanítja az evolúciót, miközben a kreacionisták az intelligens tervezettség zászlaja alatt próbálnak visszaszivárogni a közoktatásba. Érvrendszerük gyenge pontjait Varga Máté biológus, a Critical Biomass blog szerkesztője, az evolúciós elmélet egyik hazai népszerűsítője mutatja be.
Ezt a logó-tervet abból az alkalomból készítettem, hogy meghívtak az adott című rendezvényre. Ugyanezen okból blogot is nyitottam, amelyben egyfelől a rendezvénnyel (és azon való táv-részvételemmel) kapcsolatos infókat helyezek el, másfelől - mintegy a monstre rendezvény kis intim hangulati előkészítésül - azokat a verseimet fogom közzétenni, amelyek révén elképzelhetőnek gondolnám a csatlakozásomat a megmozduláshoz. Ajánlom mindenki szíves figyelmébe: 100 ezer költő a változásért Kronológia: 100 ezer költő a változásért
Nevét ma kevesen ismerik Kárpátalján. Holott egykor az ungvári szalonok közkedvelt vendége volt, az irodalmi és zenei életről írott tudósításai a korabeli újságolvasók körében nagy népszerűségnek örvendtek. Versei kevésbé találtak utat a kor vidéki olvasójához, holott ezek alapján joggal sorolhatjuk a kárpátaljai(nak is nevezhető) magyar irodalom előremutató hagyományai közé. »tovább
A legfrissebb termés közül pedig Balla D. Károly Kárpáti limerikek ciklusának itt található darabjait ajánlom ízlelgetésre: „Pontos egy városka Beregszász, / kurváknak létszáma kerek száz. / Nem bírja a tárcád?/ Keress egy apácát, / ha már csak imára erektálsz.” ( Kínálat és lehetőség ).
>>a teljes szöveghez
Ukrajna 20 éve Sokan, sokféleképpen megírták már Ukrajna függetlenné válásának folyamatát, melynek 20 éves évfordulója alkalmából emlékezünk ezekre az izgalmas évekre. Páldi András, főkonzul és első kijevi magyar nagykövet - elmondta - örömmel vállalta a kijevi kiküldetést, mert akkor már évek óta foglalkozott a Szovjetunió gazdaságpolitikájával, és érdekes feladatnak számított a változások belülről történő megfigyelésének lehetősége, szemtanúja lenni a sorsfordító eseményeknek, az Ukrajna függetlenségéért vívott politikai küzdelemnek. Riportunk révén nem csupán azt tudhatja meg az Olvasó, hogy Kijev miként került „Egyre távolabb Moszkvától”, hanem azt is, hogy ma Magyarország közelebb áll-e Kijevhez, mint 20 ...
A csőd hátterében az elemzők szerint két dolog áll. Az egyik, hogy a gazdasági válság óta az emberek nem vásároltak könyveket, vagy ha mégis, akkor azokat inkább online rendelték meg, például az Amazon rendszerében. A másik pedig az elektronikus könyvek térhódítása. Napjainkban az USA-ban már 100 dollár alatt is kaphatók e-könyvolvasók és sokan használják az iPad készüléküket is ilyen célokra. Az e-könyveken elérhető haszon pedig a töredéke a nyomtatott változatnak. >> Az e-könyvek miatt megy csődbe egy óriási könyvkereskedő cég
Ukrán, orosz, magyar üdvrivalgások keverednek, egész Munkács ott tombol a Dom Kulturi nagytermében. A magyar turistacsoport tagjai is közöttük tapsolnak. Kétbusznyi kulturális zarándok szippantja ezekben a napokban a kárpátaljai levegőt. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) szervezte Budapestről a négynapos utazást, hogy az érdeklődők – zsidók és nem zsidók egyaránt, hiszen bárki jelentkezhetett – bejárják a magyarlakta területek legnagyobb városait, és főcsapásként a jelentős zsidó nyomokat kutatva, tanulmányozzák a vidék sajátos etnikai, vallási és kulturális sokszínűségét. Ők hozták el Fegyát – Jávori Ferencet – is születésének helyszínére. >>tovább a teljes riporthoz
Május óta működik teljes üzemben új webmagazinom, amelyben internetes publikációim javát gyűjtöm össze, kiegészítve a heti frissítéseket írói archívumom egy-egy darabjával. Tényleges új számmal eleinte hetente jelentkeztem, de most áttértem a havi rendszerezésre (miközben a címlap továbbra is hetente frissül). Az oldal látogatottsága egyelőre nem túl magas, de pár havi működése alatt a Google rendszerében máris megkapta a 4-es PageRanket. Olvassátok, használjátok a rovatcímeket és az archívumot: Balla D. Károly online magazinja .
Íeta: Hangember
Kezd kibújni a tök a zsákból. Vidnyánszky Attila, a debreceni Csokonai Színház igazgatója a Mesés férfiak szárnyakkal című előadás szakmai beszélgetésének egyharmadánál székét felrúgva, sértetten távozott . Mesés férfi nagy nyakkal. Ez nem a méretre célzás, hanem a habitusra. Közvetlen környezete talán tudna sokkal cifrábbakat is mesélni székfocinál. Újságírók is, akiket telefonon üvöltve, trágárkodva, fenyegetőzve hívott fel, számon kérve rajtuk leírtakat. Ez persze csak pletyka, de vastag nyakban könnyen pattan az ér. >>tovább a keményen fogalmazó cikkhez