Saint-Exupéry utolsó repülésének titkai

Jacques Pradel és Luc Vanrell: A kis herceg utolsó titka - könyv, kritika, ismertetés

Hidi Tünde könyvismertetése

Elemi vágy él bennünk az értelmes befejezés, a végkifejletek iránt. Akár valós, akár kitalált, szeretjük, ha egy történet kerek: van eleje, közepe, vége. A lezáratlan esetek mindig nyugtalanítóak, mert azt sugallják, hogy nem vagyunk teljesen urai a körülményeinknek, tudásunk korlátozott, s a világ, amelyben élünk, talán mégsem ismerhető meg a maga teljességében.

Ezért is öröm, mikor fény derül egy-egy újabb nagy titokra, s egy hiányos történet végre egésszé kerekedik. Jacques Pradel és Luc Vanrell könyvének címe egy több mint félszázados rejtély megoldását ...

Berniczky Éva: Bájmondó

A Magyar irodalom Kárpátalján c. honlap optimalizálása

Nyolc év távlatából szükségesnek éreztem egy kis összefoglalóját adni annak, ami oly sokáig foglalkoztatott. Új weboldal, új megfogalmazás:

» Közel egy évtizeden át (1996-2004) kritikusi igénnyel igyekeztem elemezni azt, ami régiónkban az irodalom tárgykörében zajlott, vagyis azt a jelenségkört, amelyet jobb híján így szokás megnevezni: kortárs kárpátaljai magyar irodalom. A fogalom igen problematikus, lévén jószerével olyasmit jelöl, aminek a léte egyáltalán nem bizonyított, illetve attól függ, mit is értünk irodalmon . Ha e fogalmat szigorúbb kritériumok alapján határozzuk meg, akkor arra juthatunk, hogy kárpátaljai magyar irodalom nem létezik, és legfeljebb ...

Jóval a születése előtt eldöntöttük: ha lány, akkor Csönge. Illetve Csenge. Illetve mégis Csönge. Kicsit bonyolult… A Ladó-féle utónévkönyvben akkor csak Csenge alakban szerepelt – mint Magyarországon anyakönyvezhető név. (A mostani hivatalos jegyzékben egyébként már a Csönge is benne van.)

Na de miért vonatkozna ránk a magyarországi szabály, itt lehet Csönge is. Ukrajnában ekkoriban nagyjából az a név volt anyakönyvezhető, amelynek a létjogosultságáról sikerült meggyőzni a Hivatalt.

A Kolosba 1985-ban még nagyon belekötöttek. Hogy elfogadtassuk, a nagyapja (mint főszerkesztő és írószövetségi tag) személyes felelősséget vállalva írásba adta, hogy létezik ilyen magyar név. Elfogadták. Csöngével 1988-ban már nem volt ilyen ...

Évtizedek óta kérdezgetik: mit jelent nevemben a D betű. A mind baráti társaságokban, mind közelebbi-távolabbi rokonok körében, mind – és leginkább – irodalmi találkozókon évtizedeken keresztül elhangzó kérdés végül is kimunkált bennem néhány jól használható választ. Hogy melyikben mennyi az igazság, azt nyájas olvasóimra bízom.

Dzsako bácsi D betűje

Akár még láthatott volna is. Amikor 1958-ban meghalt Rómában, én már több mint egy éves voltam. Dzsakó bácsi cirka másfél évvel élte túl nagyapámat, aki viszont nem érte meg első fiúunokája születését.

Annak pedig éppen negyven éve, hogy vezeték- és keresztnevem közé odabiggyesztettem a D betűt. Akkor még csak magamnak, de később, 1973-ban első versem már így jelent ...

Hegyi Zoltán: Balla D. Károly: Tejmozi

A Kárpáti Kiadó 1990-ben adta ki Sorsomhoz szegezve című verseskötetemet, 1991-ben pedig a Szépirodalmi Könyvkiadó és a Kárpáti közös kiadási tervében szerepelt egy új verseskötetem. Címére már nem emlékszem, de arra igen, hogy a Szépirodalmi bírálta el a kéziratot, ők végezték az előkészületeket, az anyag már filmen volt (képversek is szerepeltek benne), sőt, előleget is fizettek. A nyomást a Kárpátinak kellett volna elvégeznie, a példányszámon pedig osztozott volna a két kiadó. Ugyanebben a konstrukcióban szerepelt Györke Zoltán kötete. Az övé 1991-ben meg is jelent - az enyém viszont nem: a Szépirodalmi megszűnésének és a Kárpáti válságba jutásának az áldozata lett. Utóbbi intézmény átalakult, és új főszerkesztője ...

Tiszta szívvel - Tiszta Ivóvíz Budapest

József Attila Tiszta szívvel versére is emlékezve a Budapest Marketing Blog munkatársának A főváros tiszta ivóvízéért elnevezésű piréz akció keretében kiszivárogtatott közlése szerint „Én sem tudok úgy versbe kezdeni, hogy valahol tudatom alatt meg ne rázná pompás sörényét a fekete falak közt élő átlátszó oroszlán, hogy ne hallanám a vérvörös falábakon elfutó idő izgatott kopogását vagy ne kibicelnék a kedves szavaiért sakkozó néma négereknek.” - Az én József Attilám: virtuális kapcsolódásom a szubjektív versmaratonhoz .

Csobánka Zsuzsa, Grecsó Krisztián, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos és Závada Pál beszél Tejmozi c. regényemről az alábbi videóüzenetekben. A felvételek annak a sikeres online könyvbemutatónak az alkalmából készültek, amelyet október 12-én a Magvető Kiadó rendezett a Facebookon (mivel a videókra mutató linkek ott már igen alulra keveredtek, itt teszem a videókat könnyebben elérhetővé):

A 100 ezer költő a változásért c. rendezvény keretében szeptember 24-én a budapesti Műcsarnok közönsége előtt hangzik el ( saját hangomon ), a tervek szerint 20.25 és 20.30 között, az alábbi versem:

Balla D. Károly

Orfeusz ha alászállna

Az áhítatnak nincsen éle,
a holt kezében nincsen kés,
és nem kérdezik tőle, fél-e,
ha gúzsba fogja száz kötés.

Az angyaloknak nincsen szárnya
és földre hullik mindegyik
– és Orfeusz ha alászállna,
már nincsen benne semmi hit.

Az oltalomban nincsen érdem,
a végveszély elandalít,
s a szirmát táró szép szemérem
magára nyitja bájait.

És utcasarkon sem kapsz csókot
és tűzben sem fog már a láng
– és Orfeusz hiába bókol,
már felköpi az alvilág.

 Saját hangomon: Balla D. Károly: Orfeusz ha ...

Ezt a logó-tervet abból az alkalomból készítettem, hogy meghívtak az adott című rendezvényre. Ugyanezen okból blogot is nyitottam, amelyben egyfelől a rendezvénnyel (és azon való táv-részvételemmel) kapcsolatos infókat helyezek el, másfelől - mintegy a monstre rendezvény kis intim hangulati előkészítésül - azokat a verseimet fogom közzétenni, amelyek révén elképzelhetőnek gondolnám a csatlakozásomat a megmozduláshoz. Ajánlom mindenki szíves figyelmébe: 100 ezer költő a változásért Kronológia: 100 ezer költő a változásért

Nevét ma kevesen ismerik Kárpátalján. Holott egykor az ungvári szalonok közkedvelt vendége volt, az irodalmi és zenei életről írott tudósításai a korabeli újságolvasók körében nagy népszerűségnek örvendtek. Versei kevésbé találtak utat a kor vidéki olvasójához, holott ezek alapján joggal sorolhatjuk a kárpátaljai(nak is nevezhető) magyar irodalom előremutató hagyományai közé. »tovább