Boleró sok gyors kézre
Ravel: Boleró - egyetlen csellón négyen játszanak: zseniálisan. A Wiener Cello Ensemble (Bécsi Gordonka Együttes) tagjai bravúros produkció keretében adják elő Ravel világhíres és közkedvelt koncertdarabnak számító művét, a Bolerót (pontosabban annak egy részletét). Ez az a mű, amelyről maga a szerző ironikusan ezt mondotta volt: "Csupán egyetlen mesterművet alkottam, a Bolerót, kár, hogy nincs benne zene" - írta a zeneköltő Ravel kollégájának, Arthur Honeggernek. Az alkotói önkritika a ritmikus elemek túlsúlya (eredetiben a kisdob játszotta képletek) miatt akár érvényes is lehetne, de vajon mi A ZENE, ha nem ez? Nézzük, hallgassuk és álmélkodjunk:
A közismert szakmai legenda szerint egyébként állítólag a mű 1928-as bemutatóján egy úriasszony felkiáltott a nézőtéren: "- Ez őrült!" Mire Ravel mosolyogva így reagált a páholyból: "- Végre valaki megértette a darabomat!"
A Boleró felkérésre készült. Ida Rubinstein, a világhírű táncosnő arra kérte a zeneszerzőt, hangszerelje meg számára Albeniz Ibéria című zongoraciklusát. Mivel azonban e művel kapcsolatban szerzői jogi problémák merültek fel - írják a források -, Ravel felajánlotta, hogy a táncosnő számára spanyolos táncdarabot ír. "Modern tánctétel, teljesen azonos dallammal, harmóniával és ritmussal, ez utóbbit a dob szüntelenül jelzi. A változatosság egyetlen eleme a zenekari crescendo alkalmazása" - így jellemezte Joseph-Maurice Ravel (Ciboure, 1875. március 7. – Párizs, 1937. december 28.) francia zeneszerző, zongorista saját művet, amely mára a zeneirodalom egyik legismertebb és lefkedveltebb darabja. Ha egyszer is hallottuk, a fülünkből soha nem verhetjük ki a felkavaróan izgalmas ritmust és kígyózó dallamot.
Hallgassuk meg a teljes művet eredeti hangszerelésben a Bécsi Filharmonikusok előadásában:
A videó már nem elérhető, csak az maradt, ahogy a kotta lapok alapján francia kártyával játszanak a zene színei.